Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.27

Zombivá varázsolt gyermekek

gyogyszer.jpgVannak olyan betegségek, melyek már gyermekkortól kezdődően tudati-pszichés állapotot befolyásolnak, illetve ezek működését akadályozzák. Ezekre - a betegség súlyosságától függően gyógyszereket írnak föl. A gyógyszerek mellékhatásai az esetek többségében jóval nagyobb károkat okoznak, mint maga az eredeti betegség, melyre a gyógyszereket felírják.

A pszichiátria alkalmaz a gyógyszereken túlmenően feltáró terápiákat is, de ezekkel csak a szerzett betegségeket tudják gyógyítani, a vele született betegségeken csak könnyíteni tudnak, mert a vele született betegségeket csak a legritkább esetben sikerül meggyógyítani.

Fontos kiemelni: a pszichiátria szakterületre a gyógyításban igen nagy szükség van. Ők azzal gyógyítanak, amely szereket a legjobbnak és leghatékonyabbnak látják. Nem a pszichiátria a hibás abban, ha a gyermek a kapott gyógyszerektől függővé válik, majd, mivel a kapott anyaghoz hozzászokik a szervezet, az adagokat emelni szükséges. Ily módon a mellékhatások is erősödnek. Ezeket a gyógyszereket ugyanis valakik legyártják, mások pedig engedélyezik a forgalomba hozatalát, megint mások pedig forgalmazzák is. ...

A vele született pszichés-tudati megbetegedések egyik ismérve ugyanis, hogy a gyógyítás ember feletti küzdelem nemcsak a szülők, de az orvosok számára is. A gyermek személyisége, tudata, az életkorának előrehaladtával fejlődik. Csak más ütemben, mint egészséges társaié. Illetve, ha a betegségéből adódik, akkor egyáltalán nem fejlődik. Amennyiben ilyen súlyosabb eset áll fönn, az orvosok igyekeznek megtenni mindent annak érdekében, hogy viszonylag teljes életet élhessen felnőttként, az adott betegséggel is. Ehhez szükségesek a gyógyszerek.

A gyógyszeres terápia legnagyobb érthetetlensége az, hogy a mellékhatásokat nem vizsgálják az engedélyező szervek, így fordulhatnak elő szélsőséges viselkedés-megnyilvánulások a pszichiátriában használatos gyógyszerek szedése alatt. Sajnos, azt kell mondjam: bármilyen súlyos fokú mellékhatása is van egy gyógyszernek, annak gyártását engedélyezik a hatóságok. És ha a gyártás engedélyezett, akkor a terápiás használata is engedélyezett, hiszen az adott szer, légyen az bármilyen káros is, mégis forgalomban van.

Ezen gyógyszerek mindegyike az emberi tudatra van meghatározó hatással. Vannak olyan szerek, példának okán, amelyek mellékhatásaként a tudat nem képes többé szabályozni a szervezet anyagcseréjét, illetve eltompítja az anyagcsere-igény észlelését. Igen. Ekkor a széklet- és vizeletürítést a páciens és környezete már csak akkor veszi észre, ha a végtermék a páciens bokáján folyik. ... Ez még a legenyhébb mellékhatás. Van olyan szer, amely a tudat számára akár a gyilkosságot is engedélyezi, mint láthattuk azt az egyetemeken történt pisztoly- és kardhasználat halálos végkimeneteléből is. Mindkét elkövető pszichiátriai gyógyszeres kezelés alatt állt. A bíróság azonban ezt a tényt csak az egyik elkövető esetében vette figyelembe.

A másik elkövetőnél példát statuáltak az ítélettel. Az ő esetében soha nem vizsgálták, milyen gyógyszert szedett, és azoknak mik voltak a mellékhatásai. Mikorra, több év leteltével a büntetőbírónak eszébe jutott ezt a kérdést megvizsgálni, addigra az elkövetőt kezelő pszichiáter meghalt, a gyermek kartonjából pedig eltűntek a feljegyzések. Véletlenek nincsenek. Ákos esete volt az, amely bizonyíthatta volna, mekkora károkat is okoznak a pszichiátriai szerek mellékhatásai. Ezt pedig a lobbiérdekek nem hagyhatták.

Hallottunk már a gyógyszeripari lobbiról, mely erősebb érdekköröket mozgat, mint az olajipar. Pedig abban is akkora pénz van, hogy háborúk törnek ki érte. A gyógyszeripar feltűnésmentesebben dolgozik. A háttérből mozgat, ám hatalmas pénzekkel dolgozik. Ily módon nem akad senki, semmilyen szervezet, amelyik kategorikusan kijelenthetné: csak olyan gyógyszerek gyártása engedélyezett, amelyek valóban gyógyítanak, és amelyek, a mellékhatások tekintetében mindössze gyengének mondható következményekkel számolnak. Nem. Ezt nem teszik meg. Mert akkor hihetetlen mennyiségű bevételektől esnének el nemcsak a gyógyszergyártók, de a gyógyszeripari lobbi-láncolatban részt vevő összes fél is. Mert ne feledjük: olcsó húsnak mindig híg a leve. Minél olcsóbb, így nívó alatti alapanyagokból állítanak elő valamit, annál nagyobb anyagi haszonnal tudják értékesíteni azt. Az olcsó alapanyagoknak pedig minden esetben vannak erős mellékhatásai.

Korunkban az anyagi értékek sajnos, jóval előrébb helyeződtek a társadalmi értékrendben, mint maga az ember. Egy embertelen világ alakul, és mi a részesei vagyunk.

Csakhogy, ha ezekkel az erős mellékhatású, engedélyezett szerekkel próbálnak az orvosok gyógyítani, akkor az ezen szereken élő gyermekek közel vegetatív állapotba kerülnek. Nem tudnak önmagukról, nem tudnak a világról. Nem képesek kapcsolatot teremteni senkivel - még a saját szüleikkel sem. Egy ilyen, megtörtént esetről tudósította az OS-MTI-t az Állampolgári Bizottság Az Emberi Jogokért Közép-Kelet-Európa Alapítvány:

"A testi és értelmi sérült gyöngyösi fiút mentővel szállították a pszichiátriára, ahol hamar eldurvultak a dolgok: a gyermek többször saját székletében és vizeletében feküdt, és a kezelésektől úgy lepusztult, hogy anyjának komoly erőfeszítésébe került kihozatni onnan és javítani az állapotán. Utóbb kiderült: az évekig adagolt pszichiátriai szer volt az oka a fiú kiszámíthatatlan magatartásának, ami miatt a pszichiátriára kellett vinni.

A tizenéves, fogyatékos fiút szorongásai miatt rendszeresen gyógyszerezték pszichiátria szerekkel, amelyek adagját a hozzászokás miatt az évek során emelni kellett. Ám a fiú egyre zavartabb és agresszívabb lett, így édesanyja arra kényszerült, hogy fiát otthonban helyezze el. Onnan azonban magatartása miatt három hét után a megyei kórház pszichiátriájára szállították.

Az édesanya meglátása az volt, hogy fia kiszámíthatatlan viselkedését az egyik pszichiátriai szer folyamatos szedése okozza, ám a kórházban ezt senki nem vette komolyan, így a gyógyszerezésen sem változtattak. A fiú állapota tovább romlott: "Látogatáskor több alkalommal annyira beszedált állapotban volt, hogy nem tudtam vele kapcsolatot felvenni" - írta az édesanya. "Sem megetetni, sem lefürdetni nem tudtam, se kommunikálni vele. Több alkalommal feküdt vizeletben úszva és volt, hogy a fél teste ki volt kenve fekáliával. A ruhái vizelettől csöpögve voltak összegyűrve a szekrényében...

A gyermek kikötözve feküdt és hamarosan már a nevét sem tudta megmondani nekem, volt, hogy fel sem ismert engem."

Az anyának hosszas utánajárással sikerült elérnie, hogy fiát egy fővárosi kórházba szállítsák, ahol a kezelőorvos nagyon hamar kijelentette: a gyermek agresszivitását egyértelműen az adagolt pszichiátriai szer okozza, amelyről ismert, hogy sérült fiataloknak nem adható, mert a hatása kiszámíthatatlan.

Miután a veszélyes szerről leállították, az elvonási tüntetek okoztak nehézségeket: az anya újabb hónapokig küzdött fia nehezen kontrollálható viselkedésével, miközben természetes, alternatív módszerekkel igyekezett segíteni neki. Ezek végül megtették hatásukat: a fiú állapota egy idő után rendeződött.

"Az eltelt évek tapasztalata számomra anyaként az, hogy a pszichiátria sajnálatos módon alkalmatlan a gyógyításra. Orvoslásnak semmiképp nem nevezném, tekintettel arra, hogy az okokat nem képes megszüntetni, a tüntetek elnyomására törekszik, de olyan szerekkel, amelyek hatása kiszámíthatatlan, viszont az emberi elmére súlyos következményekkel járnak. Mindez ellentmond az orvosi esküben tett fogadalomnak" - summázta tapasztalatait az édesanya."

Kézzel foghatóak a következmények. Még akkor is, ha a gyógyszeripari lobbiban érdekelteknek ezen tetemes anyagi hasznuk van. Gyermekek életét teszik tönkre, annak érdekében, hogy anyagilag gyarapodhassanak. Kíméletlen, és embertelen bánásmód ez.

Pedig mindössze csak arra volna szükség: a markáns mellékhatásokkal rendelkező szereket tegyék tiltólistára. Ne engedélyezzék a gyártását. ....