Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.09.21

A diákhitelek és ösztöndíjak visszafizetésének nehézségei

seruet-persely.jpgHazánkban 380 ezer, felsőoktatásban tanuló diák vette eddig igénybe a diákhitel valamely konstrukcióját. Jelenleg 33 ezren törlesztenek késedelmesen. A szegény sorsból a felsőoktatásba érkező diákok tehát, akik a diploma megszerzéséhez igénybe veszik a diákhitelek/ösztöndíjak lehetőségét, részben vagy egészben a diákhitel/ösztöndíj visszafizetési kötlezettsége okán maradnak szegénysorban, a diploma megszerzése után is.

Tény, hogy egyre nehezebb bekerülni a felsőoktatásba. Tény, hogy a felsőfokú tanulmányok egyre drágábbak. Tény, hogy egyre több szülő nem képes szociálisan megadni gyermekének a felsőfokú tanulmányok folytatásának lehetőségét, tekintve a makrogazdasági környezetet, és annak a családokra való negatív visszahatásait.

Tény, hogy az a bizonyos társadalmi olló, mely a rendszerváltást követő években kezdett erőteljes mértékben megnyílni, mára óriásivá tágult, és nem igazán akar bezáródni sem.

Tény, hogy a parlamentben nem azért dolgoznak, hogy a szegény családoknak is egyenlő esélye legyen a boldoguláshoz, mint tehetősebb társaiknak. Ezt a törekvést kitűnően példázzák a felsőfokú oktatásba bekerülés feltételrendszerének folyamatos szigorításai.

Tegnap írtam a diákhitelekben rejlő hatalmas buktatókról részletesebben. Amiről beszéltem, nem valósággá fog válni, hanem már most is maga a valóság: a hitelfelvevők tizede nem tudja törleszteni a diákhitelét.

A törlesztés nagyon nehéz, a diákhitelt felvevőkön túl az ösztöndíjasoknak is, hiszen az ösztöndíjasokat tulajdonképpen röghöz kötik, mert Magyarországon kívül nem vállalhatnak munkát a diplomaszerzést követően. Illetve igen, de kőkemény feltételekkel. Ha ugyanis úgy dönt, hogy a diploma megszerzését követően külföldön vállal munkát az ösztöndíjas, akkor az összes, igénybe vett ösztöndíjat vissza kell fizetnie az államkasszába. Például, ha 6,5 év alatt szerez diplomát, ösztöndíjjal, akkor a diplomaszerzést követő 20 évből 3 évet dolgozik ingyen az államnak. …. Ugyanakkor, ha ösztöndíjasként vállalja, hogy a diplomaszerzést követő 20 éven keresztül nem fog külföldre távozni, munkavállalási céllal, akkor nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége.

És nem is fog tudni megélni a fizetéséből. Illetve, ha nem születik megfelelő családba, a karrierépítésre is mindössze minimális esélye marad. Itthon.

Azt tudjuk, hogy úgy a diákhitel-, mint az ösztöndíj visszafizetésének vannak kamatai. Ám mindkét visszafizetési konstrukciónak oly módon határozta meg a jogalkotó a kamatfizetési kötelezettségét, hogy azt bizony nem lehet előre sem tervezni, sem jósolni. Az ösztöndíjasoknál például, visszafizetési kötelezettség keletkezése esetére előírták, hogy az igénybe vett teljes összeg, és ehhez hozzáadva a KSH által megállapított éves infláció mértékét, mellyel megnövelik a visszafizetendő összeget. Persze, akkor, ha nincs meg a diplomaszerzést követő 20 év alatt az állam felé ledolgozandó évek száma.

Tehát nemcsak a diákhiteleseknek kell megjósolniuk azt, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben milyen világpiaci változások lesznek, melynek hatásait a hitelek kamataiba beépítették számukra, fizetési kötelezettségként, hanem az ösztöndíjasoknak is, 20 évre előre látniuk volna szükséges, hogyan alakul, és mennyi lesz, várhatóan az infláció Magyarországon. A kamatok alakulását ugyanis nem hagyhatják figyelmen kívül a visszafizetési kötelezettségek vállalása esetére.

Mindebből az válhat nyilvánvalóvá, hogy bizony alapos oka van annak, hogy a NAT nem is óhajtja a pénzügyi ismereteket beépíteni a közoktatás rendszerébe, mint kötelezően tanítandó tantárgyat. Legalább a középfokú képzésben. Ha ugyanis a diákok tisztában volnának akár a hitelek, akár az ösztöndíjak jelenleg hatályos jogi irrelevanciájával, alaposabban meggondolnák, hogy szeretnének-e itthon diplomát szerezni. Külföldi felsőoktatásban részt véve ugyanis hatalmasabb lehetőségük van, méghozzá úgy, hogy a diplomaszerzést követően meg sem nyomorítja a külföldi állam az életüket. Sőt. Akár még karriert is építhet ott, ahol megszerezte a diplomáját. Ösztöndíjjal.

De hogy jobban elfogadják, bárhol a világon, most már, mint a magyar diplomát, ez biztos.

A fiatalok elűzése tehát már képzési szinten is folyik, nemcsak a munkavállaló korú fiatalok vándorolnak el. Mert a szegény, de okos gyermek számára is kell, hogy legyen lehetőség az érvényesülésre. Ha ezt itthon nem adják meg nekik, bizony el fognak menni külföldre, azért a lehetőségért, ami itthon nem áll a rendelkezésükre.