Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.09.09

A védelembe- és átmeneti nevelésbe vétel szabályainak változásai

gyv-intezkedesek.jpgA gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekek védelmét a törvény az alábbiak szerint definiálja: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

A gyermekvédelmi rendszer négy nagy egységre tagozódik, a pénzbeli és természetbeli ellátásokra, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra – amely további két részre osztható: gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások -, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekre.

A Gyvt. 52. §-a értelmében a gyermekvédelmi szakellátás célja, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását biztosítsa. A megyei, a fővárosi és - a települési önkormányzat feladatain túl - a megyei jogú városi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást, a megyei, a fővárosi önkormányzat a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

Otthont nyújtó ellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára a teljes körű ellátást, családi környezetébe való visszahelyezést elősegítő családgondozást – vagy ha ez nem lehetséges az örökbefogadás előkészítését-, illetve a visszailleszkedéshez szükséges utógondozást. 13Az otthont nyújtó ellátást biztosíthatja a nevelőszülő – ezen belül megkülönböztetjük a speciális és a különleges nevelőszülőt is) -, valamint a gyermekotthon, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona (ami az Szt. hatálya alá tartozik.).

A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 48 - önálló lakóegységben elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja. A gyermekotthon speciálisabb formája a lakásotthon, amely még inkább családias körülményeket teremt. A jogszabályi definíció szerint a lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között.

A gyámhivatal elrendelheti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, melynek keretében teljes körű ellátást, illetve utógondozást, személyre szóló segítségnyújtást és tanácsadást kell biztosítani. Ezen ellátási forma megvalósulhat gyermekotthoni, illetve lakásotthoni körülmények között, azonban egyre népszerűbbek az úgynevezett külső férőhelyek, amelyek elsősorban albérletekben biztosítják az önálló életkezdés támogatását, elősegítését.

A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során, illetve a nevelésbe vételt követően a gyermek ideiglenes gondozási helyére és a gyermek sorsának rendeződéséig a számára otthont nyújtó ellátást biztosító gondozási helyére. A gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyámhatóság megkeresésére elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, elkészíti a gyermekre vonatkozó szakmai véleményt, és előkészíti az elhelyezési javaslatot és a gyermek egyéni elhelyezési tervét.

Védelembe vétel

A védelembe vétel egy olyan intézkedés, amely nem érinti a szülői felügyeleti jogot. A legenyhébb hatósági intézkedés, alkalmazására akkor kerül sor, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltehető, hogy a gyermek fejlődése segítséggel a családi környezetben mégis biztosítható. A gyámhatóság védelembe veheti továbbá a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, a tizennegyedik életévét betöltött gyermeket, a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt fiatalkorút. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

A gyámhatóság dönt a gyermek védelembe vételéről, továbbá dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, és szüneteléséről is, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gyám elszámolásának elfogadásáról. A gyermek szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye szerinti hatóság illetékes, valamint ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyermek lakóhelye szerinti gyámhatóság a Gyvt. 68. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét és dönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, a felülvizsgálatról.

Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található. Lakóhely hiányában a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, illetve a Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala illetékes.

Az eljárás mind hivatalból, mind kérelemre indulhat. Hivatalból indul a jelzőrendszeri tagok jelzése, bejelentés, hivatalos tudomásszerzés alapján, továbbá a cselekvőképtelen gyermek kezdeményezésére a gyámhatóság hivatalból jár el. Névtelen beadványra akkor kell az eljárást megindítani, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. Az eljárás a szülő, törvényes képviselő, korlátozottan cselekvőképes gyermek kérelme alapján is megindulhat.

Az eljárás során ügyfélnek tekintendő mindenki, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A bejelentés nem minősül kérelemnek, a bejelentő pedig nem minősül automatikusan ügyfélnek, a bejelentésre hivatalból indulhat meg az eljárás. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 7/A. §-a alapján a védelembe vételi eljárásban ügyfélnek minősül (annak vizsgálata nélkül, hogy jogát vagy jogos érdekét érinti-e az ügy) a gyermekjóléti szolgálat vezetője és a gyermekjogi képviselő – ha ő kezdeményezte az eljárást.

Az eljárás menete különbözik attól függően, hogy a családi pótlék természetbeni nyújtására van-e, illetve nincs szükség. Utóbbi esetben az eljárás menete a következő: az eljárás megindításáról az ügyfeleket a Ket. 29. § (3) bekezdése alapján értesíteni kell. A gyermekjóléti szolgálatot meg kell keresni védelembe vételi javaslat 15 napon belül történő megküldése érdekében, amennyiben nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult az eljárás. Tárgyalás tartását a Gyer. 86. § (1) bekezdése kötelezően írja elő, szükség szerint egyéb bizonyítékok beszerzésére kerülhet sor. (Abban az esetben is szükséges az eljárás lefolytatása, ha a gyermekjóléti szolgálat alapellátást javasol, tehát nem javasolja a hatósági intézkedést.)

A döntés meghozatala után a védelembe vételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően a gyermekjóléti szolgálat 15 napon belül elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet.

Eredménytelen védelembe vételről beszélünk, ha védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a családi környezetben történő megfelelő nevelése, gondozása, valamint a védelembe vétel már két éve fennáll, és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni. Az eljárás eredménytelen védelembe vétel esetén a következőképpen alakul: a járási gyámhivatalt értesíteni kell, ha az intézkedés megtételének szükségessége a felülvizsgálat során merül fel - a védelembe vétel fenntartásáról szóló határozatban vagy egyéb esetben – külön végzéssel. A védelembe vétel fenntartása mellett a jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül értesíteni kell a gyámhivatalt. Ha a gyámhivatal a hatáskörébe tartozó intézkedést tesz, a védelembe vétel a gyámhivatali döntés jogerőre emelkedéséig áll fenn.

A védelemre vétel megszüntetésére akkor van lehetőség, ha a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható (alapellátással vagy anélkül), illetve a védelembe vétel eredményre vezetett, ha a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal, illetve ha a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá vált, kivéve, ha a védelembe vétel elrendelésére azért került sor, mert a fiatalkorút bűncselekmény elkövetésével gyanúsították vagy vádolták, a védelembe vétel indokolt esetben, a fiatal kérelmére a büntetőeljárás befejezéséig, legfeljebb azonban 20. életévének betöltéséig tart.

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Két együttes feltétele van, a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Az intézkedést súlyos veszélyeztetettség alapozhatja meg: a gyermek bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. 2017. január 1-től egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval - háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel -, illetve a gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a köznevelési intézménnyel.

Az eljárás során, az elhelyezés sorrendiségénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. Elsősorban a gyermeket a nevelésre alkalmas, különélő szülőnél, vagy más hozzátartozónál, harmadik személynél kell elhelyezni, másodsorban nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban. Az eljárás során a jogszabályban meghatározott sorrendet figyelembe véve kell dönteni az elhelyezésről a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően. Az eljárás során meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.

A határozatnak tartalmaznia kell: • a gyermeknek a gondozási helyre viteléről való rendelkezést, • a szülő gondozási, nevelési joga szünetelésének megállapítását, • a gyermeket gondozásba vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére, • az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából, • a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását, • 3 év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátás szükségességének tényét, • külföldi állampolgárságú gyermek esetén Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését.

A Ket. 72. § (6) bek. szerint az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított tíz napon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani.

Az ideiglenes hatályú elhelyezésről haladéktalanul értesíteni kell a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerint illetékes járási gyámhivatalt. A határozatot közölni kell a különélő szülővel és a gyermekjogi képviselővel is. A gyermek gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik.

Fontos változás, hogy 2010. szeptember 30. napjától az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a kézhezvételtől számított 8 nap. A fellebbezést a szociális és gyámhivatal (ha jegyző, rendőrség, gyámhivatal vagy bv. intézet parancsnoksága volt a beutaló szerv) bírálja el 15 napon belül.

Nevelésbe vétel

Az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel összevonásával a törvényben foglaltak szerint létrejövő ún. nevelésbe vételi eljárás során - a szükséges bizonyítékok beszerzését követően - a gyámhatóságnak a gyermek családból való kiemeléséről hozott döntésben egyidejűleg rendelkezni kell a gyermek ideiglenes gondozási helyéről, a gyermekvédelmi gyám kirendeléséről, illetve a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályairól, továbbá a gondozási díjról.

A hatályos jogszabály szerint a gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt a gyámhatóság pert indított, vagy a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.

A nevelésbe vételi eljárás két lépcsőben is lefolytatható, abban az esetben, ha a védelembe vételben lévő gyermeket a szakértői bizottság rövid határidőn belül megvizsgálja. Ebben az esetben kettő döntés fog születni, a második lépcsőben a szakértői bizottság véleménye és a nevelésbe vételi tárgyalás során más kérdésekről is döntenek, például a kapcsolattartás, gondozási díj, lakóhely, gondozási szükséglet.

A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése alatt a szülő szülői gondozási és nevelési joga szünetel, ezért indokolt a gyermek nevelésbe vételét elrendelni, ha ezalatt a gyámhatóság a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti pert indít. A Gyvt. ezáltal figyelembe veszi, hogy a bírósági per lefolytatása jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, mint az ideiglenes hatályú elhelyezés törvényben meghatározott időtartama. A gyermek nevelésbe vétele a per folytatása alatt a gyermeki jogok érvényesítését, a törvényes képviselet biztosítását, és a gyermek helyzetének rendezését garantálja. A perindítással egyidejűleg a nevelésbe vétel elrendelése hozzájárul az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamának csökkentéséhez, és ezáltal a gyermekvédelmi intézkedéseknek a jogbiztonság követelményének való megfelelését is szolgálja.

Akit nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indult, vagy akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához, azon gyermekek részére a gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel.

A gyermekvédelmi gyám a kirendelő határozat alapján: • képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogi gyakorlását, • megismeri és közvetíti a gyermek érdekét az ellátást nyújtó intézmény és a hatóságok felé, • ellátja a gyermek törvényes képviseletét, • jogszabályban meghatározott esetekben eljárást kezdeményez, • figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Mindezért a gyermekvédelmi gyám a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes találkozást és beszélgetést kezdeményez legalább havonta egyszer, 6 éven aluli gyermek esetében héthetente egyszer. • A gyermek számára telefonos elérhetőséget illetve semleges helyen történő találkozást biztosít, • figyelemmel kíséri a szülővel, hozzátartozóval a kapcsolattartást, • kapcsolatot tart a gyermek oktatási intézményével, figyeli az előmenetelét, • együttműködik a gyerekjóléti szolgálattal, • felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, • engedély nélküli távozás esetén visszaviszi a gyermeket a gondozási helyre, vagy segíti a felkutatását, • részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében, • a gyámhatóságnak rendszeresen jelentést ad.

Mindezekre tekintettel a gyermekvédelmi gyámmal szembeni elvárás az, hogy a gyermek múltjának és jelenét ismerje, a vér szerinti családdal való kapcsolattartást elősegítse, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az örökbefogadást. Feladata továbbá a gyermek tanulásának segítése, egészséges életmódra nevelése, speciális gondozás biztosítása (amennyiben szükséges), kapcsolattartás oktatási intézménnyel, orvossal, védőnővel, hivatalokkal, stb. A széleskörű feladatokhoz elengedhetetlen a megfelelő jogszabályismeret, továbbá a precízség az adatlapok, gyámi jelentés, számadás, gyermek iratainak készen tartásához. Legfőképp azonban azt emelném ki, hogy a jogalkotó célja ennek az intézménynek a létrehozásával az volt, hogy a gyermekvédelmi gyám folyamatosan tartsa a kapcsolatot, találkozzon a gyermekkel, ezáltal a gyermekvédelmi rendszerbe bekerült gyermeknek legyen egy állandó személy az életében, akihez bizalommal fordulhat, illetve aki tisztában van a teljes életútjával, problémáival.

A gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermekek érdekében indokolt a Gyvt.-ben szabályozni a helyettes gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, tekintettel arra, hogy a családban nevelkedő gyermekekhez képest gyakrabban fordul elő, hogy a gyermekvédelmi gyámnak azonnal kell intézkedni. A gyermek nevelésbe vételekor a továbbiakban nem csak gyermekvédelmi gyámot, hanem helyettes gyermekvédelmi gyámot is szükséges lesz kirendelnie a gyámhatóságnak. A 2017. január 1-től bevezetett új jogintézmény célja, hogy az azonnali intézkedést igénylő esetekben biztosított legyen a törvényes képviselet ellátása akkor is, ha a kirendelt gyermekvédelmi gyám akadályoztatva van a feladatellátásban. A helyettes gyermekvédelmi gyámság bevezetéséből következik, hogy a gyermek gondozási helyének meghatározásakor is dönteni kell a gyermekvédelmi gyám mellett a helyettes gyermekvédelmi gyám személyéről is.

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermek sorsának alakulása szempontjából döntő kérdés a számára legmegfelelőbb gondozási hely meghatározása, ezért az erre vonatkozó rendelkezések részletesen szabályozzák a gyámhatóság eljárását, a döntéshez szükséges bizonyítékok körét. A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás eredményeként születik döntés továbbá az ún. járulékos kérdésekről is, azaz ebben az eljárásban kell meghatározni a gyermekvédelmi gyám személyét, rendezni a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás kérdését, dönteni az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról, vagy módosításáról, a gyermek után fizetendő gondozási díjról, a gyermek ellátási szükségletéről, valamint - ha annak feltételei fennállnak - a gyermek örökbefogadhatóságáról.

Az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel összevonása okán szükségessé vált a nevelésbe vétel megszüntetésével, valamint a megszűnési eseteivel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nevelésbe vétel megszüntetését csak az a szülő kérheti, akinek szülői felügyeleti joga szünetel. Az a szülő tehát, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megvonta, vagy szülői felügyeleti joga megszűnt, - a családjogi szabályokkal összhangban - nem jogosult ilyen kérelem előterjesztésére. A szülő és a gyermekvédelmi gyám együttesen is kérheti a nevelésbe vétel megszüntetését. A nevelésbe vétel csak akkor szűnhet meg, ha más módon (örökbefogadás, családbafogadás) biztosítottá válik a gyermek ellátása, gondozása, nevelése és törvényes képviseletének ellátása.

A dolgozat konzekvenciájaként még azt emelném ki, hogy a jelzőrendszer működésére kellene még nagyobb hangsúlyt fektetnie a jogalkotónak, továbbá a jelzések elmaradásának szigorú szankciókkal kellene büntetni, jogszabályi szinten. Jelenleg a jelzőrendszer tagjainak kötelezettségeik elmulasztása esetén a Gyvt. 17. § (4) bekezdése alapján fegyelmi eljárással kell számolniuk, ami valljuk be, igen kevés, gondolok itt arra, hogy nem minden jelzőrendszeri tagnak van felettese, aki a fegyelmi eljárást megindítaná.

A jogalkotó az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVI. törvényben, reagálva a megfogalmazott kritikákra a Gyvt. 17. §-ának rendelkezéseit kiegészítette, többek között azzal, hogy a kormányhivataloknak szakmai támogatást kell nyújtaniuk a jelzőrendszeri tanácsadóknak, valamint évente egyszer össze kell, hogy hívja őket és közösen kell értékelniük a megye gyermekvédelmi jelzőrendszerének működését. Ezt meghaladóan az erre kijelölt szerv ezentúl köteles gondoskodni a jelzőrendszer hatékony működését és fejlesztését szolgáló képzések szervezéséről, módszertan kidolgozásáról, és 24 órás, ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás működtetéséről.

Kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire fogják javítani a jelzőrendszer működését. A Gyvt. 17. § (7) bekezdésének hatályba lépése, mely állami feladattá teszi a jelzőrendszer tagjainak képzését talán javíthat a helyzeten, persze csak akkor, ha a képzések megszervezéséről és lebonyolításáról való gondoskodás megtörténik. Más kérdés, hogy aki nem vesz részt a képzésen - mert ugye mindenféle elfoglaltsági kifogást mindenki ki tud találni -, ahhoz hogyan fognak eljutni a legújabb ismeretek, és mennyire lesz hasznos tagja a jelzőrendszernek.

A teljes tanulmány ide kattintva elolvasható.

Dr. Bana-Nagy Adrienn