Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.09.09

Ha az igénylő után családi pótlék ellátás jár - is igényelhet rokkantsági járadékot

jogi-mentoov.jpgA nyugdíjszerű ellátások között fontos helyet tölt be a rokkantsági járadék olyan esetben, amikor súlyos egészségi probléma áll fenn, amely a munkavégzést, így a szolgálati idő szerzést is akadályozza, és az érintett személy megélhetése, vagy megélhetésének támogatása gyermeknevelési ellátásokkal életkora miatt már nem megoldható. A rokkantsági járadék olyan személyeknek ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Nem kizáró ok a rokkantsági járadék megállapításánál, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Fenti két párhuzamos ellátási lehetőség közül a családi pótlék esete ismertebb, azaz az a szabály, mely szerint saját jogán jogosult nevelési ellátásra (ez a családi pótlék egyik fajtája, a másik lehetőség, az iskoláztatási támogatás mellett) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. A fogyatékossági támogatásra a súlyosan fogyatékos, tizennyolcadik életévét betöltött személy jogosult meghatározott feltételek megléte esetén.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani. Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető. A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte. Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék összege meghatározott (fix összegű) - amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik -, 2017-ben havi 35.025 Ft az ellátás összege. Megszűnik a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a járadékos részére nyugellátást állapítanak meg, ha egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el.

A rokkantsági járadék igénylése, folyósítása, kedvezmények, lemondás a járadékról

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél. Az igénybejelentés elektronikus úton is megtehető. Az igényléshez szükséges formanyomtatvány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról tölthető le. A kérelemhez mellékelni kell az egészségi állapotra vonatkozó orvosi dokumentumokat (zárójelentéseket, az egészségi állapotra, rehabilitációra vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt), gondnokság alatt álló személy esetében a gondnokrendelésről szóló határozatot is.

Az ellátásra való jogosultság megállapítása határozattal történik, a folyósítási feladatot a nyugdíjfolyósító szerv látja el.

Nem akadálya az ellátás folyósításának, ha a járadékos álláskeresési járadékban is részesül. A rokkantsági járadékra való jogosultságot nem érinti, ha a rokkantsági járadékos ideiglenesen külföldön tartózkodik, vagy az országot végleges letelepedési szándékkal elhagyja.

A rokkantsági járadékban részesülő személy jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre, azaz az ellátottak utazási utalványára.

Míg a megállapított nyugdíjról lemondani nem lehet, a nyugdíjszerű ellátásnak minősülő rokkantsági járadékról igen, például amikor a rokkantsági járadékban részesülő személy hozzátartozói nyugellátásra is jogosulttá válik, a szülő halála esetén árvaellátást igényelhet, és a kettő közül kedvezőbb összegű ellátást választva a rokkantsági járadék helyett a hozzátartozói nyugellátást kéri.

A két ellátás együtt azért nem folyósítható, mert a jogi szabályozás szerint a rokkantsági járadék megállapításának akadálya a nyugellátás megállapítása, nyugellátás alatt pedig mind a saját jogú (öregségi), mind a hozzátartozói nyugellátás értendő.

Rokkantsági járadék és rokkantsági ellátás

Bizonyára sok embernek okoz problémát, hogy a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások nagyon hasonló elnevezésűek, néhány szó variációjából állnak szinte azonos elnevezéssel, de lényegesen eltérő tartalommal. Ha csak a rehabilitációs, rokkantsági ellátás és járadék szavakat nézzük: rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás (mint megváltozott munkaképességű személyek ellátásai) és rokkantsági járadék (mint nyugdíjszerű ellátás), valamint rehabilitációs járadék (mint saját jogú nyugellátás) jöhet szóba lényegesen eltérő jogosultsági feltételekkel.

Az ellátások közül a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás az alábbiakban különböztethető meg:

Jogosultsági feltételek

Rokkantsági járadékra – mint a fentiekben láttuk - az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül, vagyis a rokkantsági járadék nem folyósítható együtt a rokkantsági ellátással.

A rokkantsági járadékról szóló MT rendelet változásait követve megállapítható, hogy 2016. január 1. napjától módosultak az előírásai, 2016. január 1-től a rokkantsági járadékra való jogosultság megállapításához nem 80 százalékos mértékű egészségkárosodás, vagy teljes munkaképtelenség, hanem a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodás fennállása szükséges.

Az MT rendelet változása folytán az a személy is jogosultságot szerezhet rokkantsági járadékra, akinek 2012. január 1-je és 2015. december 31-e között a rokkantsági járadék iránti igényét azért utasították el, illetve a járadékra való jogosultságát azért szüntették meg, mert az egészségkárosodása nem érte el a 80 százalékos mértéket, vagy nem minősült teljes munkaképtelennek, feltéve, hogy a 25. életév betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű. A jogosultság megállapításához újabb orvosi vizsgálatra nincs szükség, ha a 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70 százalékos mértékű egészségkárosodását igazoló - a rehabilitációs hatóság, vagy a jogelődje által kiállított – szakvélemény/szakhatósági állásfoglalás érvényes.

Fentebb megállapításra került az is, hogy nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és a rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.

A rokkantsági ellátásnak viszont feltétele a biztosításban töltött meghatározott idő.

A rokkantsági járadék, és a rokkantsági ellátás összege

A rokkantsági járadék összege meghatározott összegű, amely a nyugdíjszerű szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályban rögzítettek szerint emelkedik. (2017-ben 35.025.- Ft/hó).

A rokkantsági ellátás összege a jogosult havi átlagjövedelmétől és a komplex minősítés során megállapított kategóriájától, valamint a foglalkoztatási és szociális rehabilitálhatóságától függ. A rokkantsági ellátás összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján állapítják meg.

Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rokkantsági ellátást az alapösszeg (2016. január 1-jétől 96.010 Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, akkor - ha az számára kedvezőbb - a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

A már megállapított ellátásokat, valamint – új és az eddiginél kedvezőbb rendelkezésként - az alapösszeget a kötelező nyugdíjemelés mértékével évente emelni kell. Ha nincs havi átlagjövedelem, akkor – a minősítési kategóriától függően - az alapösszeg 30, 45, 50, 55 százalékában meghatározott mértékű ellátást lehet megállapítani.

A rokkantsági ellátás mellett változatlan feltételekkel lehet munkát vállalni. A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

A rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás megszűnése, megszüntetése

A rokkantsági járadékra jogosultság megszűnik akkor, ha a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy ha a járadékos egészségkárosodása a 70 százalékot már nem éri el, illetve, ha a jogosult arról lemond.

A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy

- kérte,

- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,

- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni!

Mindkét ellátást vissza kell fizetni, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele az ellátást felvevőnek felróható.

A rokkantsági járadék, illetőleg a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés, szolgálati idő szerzése

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, hogy az ellátott ebből származó bruttó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 %-át. A kereset tehát meghaladhatja az adott hónapban ezt a felső korlátot, akár két egymást követő hónapban is, de három egymást követő hónapban már nem. A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek. A rokkantsági járadék folyósítási idejével sem szerezhető szolgálati idő.

A rokkantsági járadék mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával természetesen szerezhető szolgálati idő. A rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető, 2012. január 1-jétől, korábban a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő.

Utazási Kedvezmény

A rokkantsági járadékos jogosult a nyugdíjasok részére biztosított utazási kedvezményre.

A rokkantsági ellátottak közül az utazási kedvezményre az jogosult, aki

- 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,

- 2011. december 31-éig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

A teljes tanulmány ide kattintva elolvasható.

Dr. Szomszéd Éva