Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.09.04

A PAS nem nemfüggő bűncselekmény

pas.jpgA PAS - szülői elidegenítés, mint cselekmény, mint elkövetés, bizony bűncselekmény. Jelenleg még szabályozatlan kis országunkban. Ezt a kérdést most csak és kizárólag gyermek-érdekvédelmi szempontból járjuk körbe. Annak érdekében, hogy végre a gyermek kerülhessen előtérbe, ha a szülői elidegenítésről van szó. A különélő szülő ugyanis a PAS vonatkozásában lehet anya, vagy apa - mint különélő szülő, nagy általánosságban, ő a PAS célszemély. Nem szabad tehát a kérdést nemekre bontani.

A gyermeket gondozó szülő, ha PAS-ról általánosságban beszélünk, a PAS induktor. A különélő szülő pedig a PAS célszemély. Csak így. Nemek nélkül. Fontos, hogy nemek nélkül beszéljünk a PAS-ról, mert a PAS a PAS induktor és a PAS célszemély között őrlődő gyermek fejlődésében, és életében okozza a legtöbb kárt. A PAS esetében tehát nem a felnőtt a fontos, hanem a gyermek.

Kizárólag a gyermek.

A PAS a gyermek egészséges pszichikai-lelki fejlődését súlyos mértékben veszélyezteti. Attól függően súlyosan, hogy hány évig van kitéve a PAS induktor kénye-kedvének. Az PAS-ban leélt életéveinek számától függően, ha szakértői vizsgálatot kérünk a PAS megállapítására, és a gyermeket ezáltal ért károsodás fokának megállapítására, a szakember fogja tudni megmondani, hogy a PAS gyermek maradandó károsodást szenvedett-e el.

Abban az időszakban, amikor a gyermek életében a PAS-ról beszélhetünk, a gyermek személyiségfejlődésének legérzékenyebb szakaszában van (egészen a kisgyermekkortól a kamaszkorig terjedhet ez az időszak). Egyértelműen ki lehet jelenteni: a gyermek személyiségjegyei a gyermekkorban kezdik el a felnőtt személyiséggé érés folyamatát. Egészséges esetben ez az érési folyamat a felnőtté válással lelassul. Szerencsés az a gyermek, akinek a személyiségfejlődését semmilyen körülmény nem befolyásolja, így nem veszélyezteti, hanem önmaga tud maradni, gyermekként, tiniként, kamaszként, és fiatal felnőttként egyaránt.

A PAS gyermeknek ez a lehetőség nem adatik meg. A PAS gyermek, szoros követésben, és szilárd iránymutatással a PAS induktor által kezdi el fejleszteni a személyiségjegyeit. Óhatatlan tehát, hogy abban az esetben, ha idomul a PAS induktor elvárásaihoz, előbb-utóbb a PAS induktor személyiségjegyeit veszi föl, és sajátítja el. Egyben el is veszíti önmagát úgy, hogy eközben - életkorából adódóan - még meg sem találta.

Minél kisebb életkorban lép a gyermek életébe a PAS induktor kizárólagos példamutatása, és (kimondott, vagy kimondatlan) elvárásrendszere, és minél tovább jelen van a gyermek életében, annál biztosabb, hogy a gyermek maradandó károsodást szenved. Kijelenthető, hogy ha ez a károsodás a gyermek pszichéjét-lelkét érinti, még "szerencsésnek" mondható. Mert előfordul, hogy a PAS maradandó tudati károsodást okoz a gyermekben. Kialakulhat, példának okán, szélsőséges esetben a többes személyiség, ha a gyermek védekezési reflexei igen erősek, és úgy a PAS induktor, mint a PAS célszemély elvárásainak egyaránt szeretne megfelelni. Egyszerre, természetesen, azonos fejlődési életszakaszban.

Pedig egy fenékkel csak egy nyerget lehet és szabad ülni, a baleset veszélyének elkerülése érdekében.

Hibás az az érvelés, ha összevonjuk a PAS kérdését a kiskorú veszélyeztetése cselekmény büntetőjogi szabályozásával. Bár való igaz, hogy a PAS induktor elköveti a PAS alkalmazásával a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét (hiszen a gyermek egészséges pszichikai fejlődését veszélyezteti), de mégsem ugyanaz a kettő, bár első hallásra úgy hangzik.

A gyermek egészséges pszichikai fejlődésének veszélyeztetése cselekményt a Büntetőjogi Kódex szabályozza. Külön a PAS-ról, e tárgykörön belül, azonban nem rendelkezik.

Miért hiba ez?

Pusztán azért, mert a Btk. szerinti pszichikai veszélyeztetést csak a szülő tudja és képes elkövetni. A PAS azonban más. PAS ugyanis nem létezik rendszerabúzus nélkül. A rendszerabúzus jelenlétét és elkövetését azonban szintén nem tiltja, és nem bünteti egy törvényünk sem. Abban az esetben volna tehát elegendő a PAS elkövetésének vonatkozásában a jelen kiskorú veszélyeztetése cselekmény jogi szabályozása, ha e jogszabályon belül külön rendelkeznének a PAS-ról, a PAS elkövetési módozatairól, és a PAS elkövetésének segítőiről (bűnsegéd, bűnpártoló, társtettes) is. Ezek a rendelkezések azonban nem szerepelnek a hatályos, jelenlegi szabályozásban.

A PAS nem jöhetne létre rendszerabúzus nélkül.

A PAS induktor csak abban az esetben tud és képes PAS induktorrá válni, ha a hatóságok teret és időt adnak neki e cselekmény elkövetéséhez, és részbeni-egészbeni kivitelezéséhez. Hiszen, ha a gyámhivatal képes volna arra, hogy a kapcsolattartást a bírói végzés szerint pontosan végrehajtsa, ha az elmaradt kapcsolattartási időpontokat képes volna azonnal és hatékonyan pótoltatni, ha a bíróság azonnal rendelkezne a kapcsolattartás végrehajtásának kötelezettségéről, akkor a PAS induktornak nem maradna ideje arra, hogy a gyermeket elidegenítse a különélő szülőjétől.

Ha a bíróság az elhelyezési perek ideje alatt, a különélő szülő által jelentett kapcsolattartás akadályozása cselekményt az elkövetett cselekmény jogi minősítése szerinti büntetőbíróság hatáskörébe utalná, hogy szakszerűen járjon el a kiskorú veszélyeztetése cselekményben (hiszen a kapcsolattartás akadályozása is veszélyeztető cselekménynek minősül), szintén nem maradna ideje a PAS induktornak arra, hogy a PAS cselekményét elkövesse.

A sor folytatható, a gyermekvédelmi jelzőrendszer többi tagjának tevékenységével is, mellyel mind a PAS induktor törekvéseit segítik elő. Ilyen cselekmény, például, ha a PAS induktor kérésére a PAS célszemély számára az iskola, a gyermekorvos, a védőnő nem ad felvilágosítást a gyermek iskolai előmenetele, egészségi állapota, vagy esetleges kórházi tartózkodása, szükséges és igénybevett gyógyszerezése, valamint terápiája vonatkozásában.

Jól látható, hogy a PAS cselekményét elkövetni rendszerabúzus nélkül szinte lehetetlen. Kijelenthető, hogy a kiskorú veszélyeztetése cselekményt taglaló jogszabályunk napjainkra elavulttá vált (lévén, a gyermek teljes elszigetelését, még a technikai fejlődést követően sem szabályozta a jogalkotó. Sem egyáltalán, sem pedig újra. Ráadásul igencsak nagy hiányossága az is, hogy eleve nem része a vonatkozó, hatályos jogi szabályozásnak a PAS és a rendszerabúzus cselekménye).

Márpedig a PAS a gyermek sérelmére, a PAS induktor által, a rendszerabúzus ideje alatt, önálló, vagy csoportos elkövetési módozatban elkövetett bűncselekmény. Mely cselekménynek a gyermek az áldozata, a PAS célszemély a sértettje.

És Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely ezt a tényt rögzítené, és büntetni rendelné.

Fotó: AI