Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.09.12

A gyámhivatal 1,5 évig nem tett semmit a kapcsolattartás biztosításáért

kapcs.tartas-akadalyozasa.jpgA gyámhatóság elhúzódó eljárása és a súlyosan késedelmes döntés miatt sérült mind a panaszos szülő tisztességes eljáráshoz való joga, mind a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve. Ezt állapította meg Székely László ombudsman egy ügyben, amelyben az anya az apa hozzájárulása nélkül költözött külföldre a gyermekével.

A volt élettárs, a gyermek apja a gyáli járási gyámhivatal elhúzódó eljárását sérelmezve fordult az alapvető jogok biztosához. Azt kifogásolta, hogy mivel az anya külföldre költözésének tervével kapcsolatosan egymással nem tudtak eredményesen kommunikálni a járási gyámhivatal döntését kérték. Végül azonban az anya a nála elhelyezett gyermekkel gyámhivatali döntés és az apa hozzájárulása nélkül Nagy-Britanniába távozott. Az apa ezután többször hiába hívta fel a figyelmet a gyermek jogszerűtlen külföldi tartózkodására, a kapcsolattartás elmaradására.

Az ombudsman vizsgálata azt állapította meg, hogy a gyámhivatal nem hozott döntést a szülők kérelmeiről a jogszabályi határidőn belül. Sőt, azon messze túllépve, az első kérelem érkezése után csaknem másfél évig arra kötelezte a feleket, hogy – a megváltozott körülmények ellenére – az évekkel korábban hozott bírói ítélet szerint gyakorolják a kapcsolattartási jogaikat.

A helyzetet bonyolította, hogy a szülők 2015 márciusában a gyámhivatal előtt egyezséget kötöttek gyermekük kapcsolattartásának megváltoztatásáról, a hatóság viszont a jegyzőkönyvben foglaltak ellenére sem hozott határozatot erről, a mulasztását meg sem indokolta.

A biztos utalt arra, hogy a kapcsolattartás jogának gyakorlása nemcsak az érintett szülők, hanem a gyermek szempontjából is fontos. Az ilyen mulasztások a gyermek legjobb érdekével nem egyeztethetők össze.

A jelentés szerint megállapítható volt, hogy a panaszos apa nem adta hozzájárulását a közös gyermek távozásához, külföldi letelepedéséhez. Ezért az anya cselekedete a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre figyelemmel jogellenes gyermekelvitelnek minősült. A biztos rámutatott, hogy a jogellenes gyermekelvitel esetén jelenleg a gyámhatóság külön tételes jogszabályi rendelkezés hiányában nem rendelkezik jogilag számon kérhető jelzési kötelezettséggel.

gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével ugyanakkor Székely László ombudsman szerint az áll összhangban, hogy ha egy ilyen eset a tudomásukra jut, az érintett hatóságok azt jeleznék a jogellenes gyermekelviteli ügyekben hatáskörrel rendelkező központi hatóságnak.

A biztos jelentésében felkérte a gyáli gyámhivatal vezetőjét, hogy eljárásaik és döntéseik során fordítsanak fokozott figyelmet a tisztességes eljáráshoz való jog, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének érvényesülésére. A jelentés kiemeli, hogy mivel a gyermekek jogellenes elvitelének eljárására vonatkozó gyakorlat kapcsán az ombudsman hivatalból átfogó vizsgálatot folytat, a jelzett aggályok okán a konkrét ügyben intézkedést nem kívánt tenni.

OS