Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.09.16

A gyermekek jogainak képviselete a közigazgatási eljárásokban

gyermekbantalmazas-stop.jpegEgyértelműen nem létezik. Nemcsak, hogy családjogi bíróságok nincsenek hazánkban, hanem arra vonatkozó törvényi előírás sem létezik, hogy gyermekeket érintő bírósági-, közigazgatási-, büntető eljárásokba gyermekjogi képviselőt vonjon be az eljáró szerv, hivatalból. Sőt: nincs kötelező törvényi előírás arra vonatkozóan, hogy a gyermekeket érintő eljárásokban részt vevő ügyintézőknek, nyomozóknak, illetve bíráknak szükséges volna a család- és gyermekjogi speciális szakvizsga megléte.

4 évvel ezelőtt, 2013. februárjában fordultam ezzel az ordító jogszabályi hiányossággal Dr. Handó Tündéhez, az OBH elnökéhez, először. Mondanom sem kell, úgy átnézett rajtam, mint a pinty, el sem jutottam hozzá, fennakadtam én is, a megkeresésem is a főosztályvezetőjén. Aki, természetesen minden, általam kifogásolt szabályozási hiányosságot rendben lévőnek talált, és nem látta a problémát.

Megalapozottan állíthatom tehát, hogy az OBH vak és süket a gyermekjogok érvényesítésére a bírósági eljárásokban. De a bugyijuk tiszta. Mert az fontos az elnökasszonynak.

Hajdanán az alábbiakat kifogásoltam meg, a végrehajtási eljárások kapcsán:

„Személy szerint szívügyemnek tekintem a végrehajtási eljárásokat, azokon belül is a gyermekjogok teljes mértékű figyelmen kívül hagyását. Mint ahogyan a közigazgatási eljárások egyikében sem veszik figyelembe a gyermekek szociális biztonsághoz – és a családban való nevelkedéshez való jogát. Abban az esetben, ha az adósok a végrehajtás felfüggesztését, vagy a végrehajtási eljárás megszüntetését kérik, illetve ha végrehajtási kifogást nyújtanak be, nem rendelnek ki hivatalból az eljáró bírók a gyermekek jogainak védelmére kirendelt képviselőt. Nincs ez így jól.

A kiskorút is megilletik jogok, nem csupán a családja és megélhetése vonatkozásában, hanem a birtokához való jog vonatkozásában is. Tekintettel arra, hogy a bank zálogjoga a szülő tulajdonjogát érinti, és arra vonatkozó korlátozást tartalmaz, ez a szülő birtokjogának korlátozását vonja maga után, nem pedig a kiskorúét. A kiskorú birtokhoz való jogát még a saját szülőjének birtokjogával szemben is kötelessége érvényesíteni annak, aki a gyermekek védelmével foglalkozik, és a közigazgatásban dolgozik. Kérdésem az volna hát: 

Van-e arra lehetőség, hogy a végrehajtási eljárásokba, és az ezzel foglalkozó bírósági eljárásokba bevonjanak – hivatalból, az állam költségén - a gyermekek jogaival, illetve gyermekek védelmével foglalkozó képviselőt?

A gyermekek védelmét azonnal, már a végrehajtási záradék kibocsájtásakor, a közjegyzőknek kötelessége volna ellátni, és hivatalból észlelni, hogy a záradék kiállításával a kiskorú és annak lakhatása veszélybe került. Nem teszik ezt meg jelenleg. Mint ahogyan az önálló bírósági végrehajtó sem teszi ezt meg akkor, amikor kiállítja a végrehajtásról szóló végzését, és a Földhivatal nyilvántartásába bejegyezteti a bank végrehajtási jogát.

A végrehajtási eljárásokban eljáró bíró szintén nem észleli hivatalból, hogy az előtte szereplő ügy kiskorút, vagy kiskorúkat is érint, ezzel együtt veszélyeztet. Kijelenthető tehát, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyáltalán nem működik a végrehajtási eljárásokban. Hiszen úgy a záradékolás napján, mint a földhivatali bejegyzés napján, illetve, mint a végrehajtási eljárással kapcsolatos panasz bírósághoz érkezésének napján kötelességük volna a közigazgatási dolgozóknak az, hogy a gyermekek lakhelye szerinti jegyzőt azonnal és haladéktalanul értesítsék a gyermek szülőjével szemben megindult végrehajtási eljárásról, és arról, hogy a gyermek lakhatása és családban maradása veszélybe került. A jegyzőnek pedig kötelessége volna e naptól a kiskorút védelembe venni, és gondoskodni a gyermekek jogáról szóló törvényben foglaltak maradéktalan betartásáról, ám ez a lépés kimarad.

Ha az érdekvédők keresik meg a jegyzőt ez ügyben, akkorra már késő: a szülőt vagy azonnali kilakoltatás fenyegeti, vagy pedig már családba fogadásra adta gyermekét, hogy az vele együtt ne kerüljön utcára. Kérdésem tehát az: 

Van-e arra lehetőség, hogy egy végrehajtási eljárásban szereplő bíró riadóztassa a gyermekvédelmi jelzőrendszert – hivatalból -, felvéve a kapcsolatot a területileg illetékes jegyzővel? Van-e arra lehetőség, hogy amíg a gyermeket a jegyző védelemben tartja, a bíró – tekintettel a gyermekek mindenek felett álló érdekeire – minden egyes esetben, hivatalból felfüggessze a védelembe vétel idejére a végrehajtási eljárást? 

Ezzel hagyva a szülőnek elég időt ahhoz, hogy megoldást találhasson a kialakult élethelyzetére.”

Amikor rájöttem arra, hogy ha az OBH-t keresem meg kérdéseimmel, csak széllel szemben pisilek, igyekeztem minden fórumon hangot adni annak a jelentős törvényi hiányosságnak, hogy a gyermekjogok képviselete nem biztosított semmiféle közigazgatási eljárásban. Ennek érdekében létrehoztam egy petíciót is (a petíció szövegezése túlfűtött az indulattól, sőt, néhol eléggé vulgáris is, amiért elnézést kérek. Ma már nem így fogalmaznék, hanem megtartva a tartalmi lényegét, sokkal finomabban. Mentségemre szolgáljon: abban az időszakban százával érkeztek a panaszos ügyek, és mikorra hozzánk eljutottak, a gyermekek már részben, vagy egészben maradandó sérüléseket szereztek, családok hullottak szét. Mára viszont beletörődtek mindebbe az emberek. Egyszerűen megszokták.)

A petícióban részletesebben megkifogásoltam a bíróságokon elkövetett és elkövethető lényeges eljárási szabálysértéseket, melyek mindegyike a törvényi szabályozás hiányosságaiból ered.

Akkor ezt írtam – többek között -:

„A bírósági eljárásokban nem számít a gyermek érdeke, nem veszik figyelembe a gyermekjogok érvényesülésének elengedhetetlen voltát. Az ún. "igazságszolgáltatásban", Magyarországon, a gyermekeknek nincsenek jogai. Az "igazságszolgáltatásban" dolgozóknak nem kötelességük különvizsgát tenniük a gyermek- és családjogi ismeretekből, és a  vonatkozó jogszabályokból. Megtehetik. ... 

A rendőrök tennének, és segítenének, ha jelzed, hogy egy gyermek veszélyben van, de nem tehetnek. Az emberebb rendőrök, önszorgalomból, civilként segítenek, de hivatalosan nem tudnak, mert nincs erre törvényi felhatalmazásuk. Ha a bíróság tököl, és maszatol, miközben a gyámhivatal csodálkozva néz, és a bíróságra mutogat, a szülőnek nincs határozat a kezében, így a rendőrnek nincs mit betartatnia, önmagától pedig nem intézkedhet. Áldozatvédelmi irodákat nem tudnak üzemeltetni, mert a jogalkotó olyan szinten vonta meg az ellátási keretet úgy a rendőrségtől, mint az önkormányzattól, hogy az áldozatvédelmi iroda fenntartását nem tudják megoldani. 

Törvénymódosításra van szükség.

A legalapvetőbb fogalmi zavar a bíróságokon: nem tudják, melyik kereseti jogcím elbírálása melyik bíróság illetékességébe tartozik. Példa: kereseti kérelem jogcíme: gyermekelhelyezés megváltoztatása kiskorú veszélyeztetése okán. A kiskorú veszélyeztetése cselekményét a Büntető Törvénykönyv szabályozza, és rendeli büntetni, azt gondolhatnánk, a törvények alapján, hogy akkor biztosan büntetőbíróság tárgyalja. Na, igen. Csakhogy nem Magyarországon.... A bíróságok szerint ugyanis ezt a Btk.-ban szabályozott cselekményt polgári- és nem büntető bíróságnak kell tárgyalnia. Még hivatalból sem helyezi át a polgári jogban eljáró bíró büntetőbíróság illetékességébe a keresetet. ... Csak akkor tárgyalhatja ezt a cselekményt büntetőbíróság, ha úgy jelentesz kiskorú veszélyeztetését, hogy ezzel együtt nem kéred a gyermekelhelyezés megváltoztatását.

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét tehát valami érthetetlen oknál fogva, polgári bíróság tárgyalja. Ebben az eljárásban a bíró nem vizsgálja ki alaposan a veszélyeztetés cselekményét, bizonyítást kizárólag a cselekményt jelentő felperestől vár el, alperestől ugyanakkor nem várja el, hogy bizonyítsa azt, felperesi állítás nem igaz, vagy a bizonyítékok hamisak. Sok esetben alperesi bemondást bizonyítékként fogadja el az eljáró bíró. Tárgyalóteremben, a bírótól elhangzott, jegyzőkönyvbe természetesen nem került: "Alperestől nem várható el, hogy azt bizonyítsa, amit nem tud bizonyítani, ennek okán a szava a bizonyíték." Az ilyen jellegű eljárásokban ugyanez a bírói elv felperesre természetesen nem vonatkozik. ...

Pedig az állatkínzótól azonnal kiemelik a megkínzott állatot, a bűnözőt pedig gyorsított eljárásban 8 nap alatt elítélik. Ugyanez a lehetőség a gyermekeknek nem jár Magyarországon.

Kijelenthető: a bíróságon nyíltan hülyének nézik a felnőtteket, a gyermekeket észre sem veszik, csak beszélnek róluk. Törvénymódosításra van szükség.

Az Üvegzseb törvény mintájára legyen nyilvános, legyen mindenki számára megismerhető az, hogy az ügyében eljáró bírónak megvan-e a szükséges szakképesítése ahhoz, hogy a peres felek által bíróságra vitt kérdést elbírálja.

Miért? Mert az orvosoknak, a pedagógusoknak, az ügyvédeknek már a névkártyájukon is rajta van, melyik szakterülettel foglalkoznak - ugyanez a bírák esetében titkosított adat. Nonszensz, hogy megfelelő szakvégzettség nélkül járhatnak el speciális területeken a bírák. Mert gyermeklehelyezési, gyermek veszélyeztetési perekben ítélhetnek olyan bírák, akiknek sem családjogi-, sem gyermekjogi szakdiplomájuk nincs. Mert az adósperekben olyan bírák ítélhetnek, akiknek sem pénzügyi-, sem banki szakjogi végzettségük nincs.

Megkockáztatom: legyenek az ügyfelek számára választhatóak az eljáró bírák! Orvosokat is választhatunk, bírákat miért nem? Megválaszthatjuk a gyermekünk sorsát, jövőjét megalapozó iskolát, de a sorsukról döntő, jövőjüket döntésével meghatározó bíróságot nem választhatjuk ki? Vannak bírák, akik kiváló diagnosztaként, gyorsan, pontosan és hozzáértőn ítélnek, alapos bizonyítási eljárás után. Vannak bíróságok, akik ésszerű határidőben fejezik be a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló eljárásokat, valóban soron kívül. Ők azok, akikre nem aggatják a rangokat. Minden bíróság folyosóján legyen kötelező tehát kifüggeszteni az ott dolgozó bírák névsorát, végzettségeiket, és hatékonysági mutatóit. Ugyanez a javaslatom a gyámhivatalok dolgozóinak névsorával és hatékonysági mutatóival kapcsolatban is.

Igenis, jogunk van egy demokráciában hozzáértő, szakmailag is kompetens bírót kérni ügyünk elbírálásához. Ha orvost választhatok, és ahhoz is jogom van, hogy ne fogorvos távolítsa el az agydaganatomat, akkor engedtessék már meg az is, hogy a gyermeket érintő pereket ne vállalati szakjogász bíró döntse már el, példának okán. ....

Ezzel együtt az sem érthető: miért lehet egy bíróság elnöke egyben eljáró bíró is? Ha ez így történik, az eljáró bíróval szemben jogorvoslati lehetőség nincs, így tisztességes eljárásra sem számíthatunk náluk. A bíróság elnöke felügyeli az eljáró bíró eljárását - elméletileg. Tippelhetünk, hányszor kapja majd önmagát jog-, vagy törvénysértésen, mint eljáró bírót, a bíróság elnökeként. Ezen a szabályon tehát változtatni kell, ha tisztességes eljárást akarunk! Mint ahogyan azon a szabályon is, hogy törvényszéki bíró ne lehessen első fokon eljáró bíró. Ugyanis ebben az esetben az első fokon elkövetett mulasztásait, ha bepanaszoljuk, azt saját munkatársai bírálják felül a törvényszéken. Bűnösnek találják-e majd? ...

Törvénymódosításra van szükség.

Ha bevezetnék a bírák pályaalkalmassági vizsgálatát, talán a gyermekelhelyezési perek megváltoztatása kiskorú veszélyeztetése okán jogcímmel előterjesztett perek elbírálási határideje is meg tudna rövidülni, nem húzódna évekig úgy, hogy a bírói alkalmatlanság következtében a gyermek folyamatosan az őt veszélyeztető környezetben marad, minden esetben elszigetelve a különélő szülőtől, nehogy újabb segítséget tudjon kérni. A kapcsolattartás betartatásáról a legtöbb esetben ugyanis elfeledkezik a bíróság. Sokszor éveken keresztül tartó, folyamatos írásbeli kérelmek, külön kereseti kérelmek előterjesztésére sem tesz semmit. 

Magyarországon családjogi bíróság fogalma nem létezik- sem elméletben, sem a gyakorlatban, így család- és gyermekjogra sem szakosodnak bírák, csupán elvétve. Ezért fordulhat elő az, hogy a gyermekek ügyeiben eljáró bírák szakképzetlenek és hozzá nem értők. Hatalmas probléma, hogy még ügyvédek is csak a legritkább esetben szakosodnak családjogra, gyermekjogra pedig szinte egy sem. Mert ebben nincs pénz. A kötelmi-, a vállalkozói- és az öröklési jogban van, hát erre van diplomájuk. Mégis elvállalják a gyermekelhelyezési ügyeket, miközben fogalmuk nincs arról, mely jogszabályokat, illetve állásfoglalásokat használhatnának fel az eljárás folyamán.

Miért? Mert őket nem a gyermekek jogainak képviseletére fogadjuk fel, hanem a mieinkre. A felnőttek jogát képviselik, nem a gyermekekét. Ha a bírónak meg eleve nem jut eszébe az, hogy egy gyermeknek jogai is vannak, így természetessé válik, ha a gyermekek jogait és érdekeit nem veszik figyelembe a peres eljárásokban. Ki kell emelni, és speciális szakterületté kell nyilvánítani a gyermek- és családjogot, kialakítva külön családjogi bíróságot, elvenni a polgári bíróság hatásköréből, a tárgyalás és elbírálás jogát.

Gyermekjogi képviselőt hivatalból nem rendelnek a gyermek mellé ezekben a perekben. A gyermekjogi képviselő intézményét és hálózatát az adófizetők pénzéből tartják fenn, viszont csak azoknak a gyermekeknek a jogait védheti, akiket már hatósági gondozásba emeltek. A többi gyermek, az állam által biztosítva, egyetlen hatósági eljárásban sem számíthat kirendelt jogi képviseletre, ha szegény családba tette le a gólya. ... Pedig ingyen, hivatalból kellene bevonódnia a gyermekjogi képviselőnek a bírósági eljárásba, ha volna erre vonatkozó törvény. De nincs. Pedig őt hívják úgy, és nem a bírót, hogy: Gyermekjogi Képviselő. És nincs benn automatikusan, hivatalból a gyermekeket érintő perekben. Botrány.

Törvénymódosításra van szükség.

A gyermek meghallgatásáról készített bírósági jegyzőkönyveket nézzük meg figyelmesen. Nem a gyermek teljes vallomását tartalmazza, amit hangfelvételről a szülők visszahallgathatnak, hanem a bíró által megkurtított és átfogalmazott mondatokat rak a gyermek szájába, hogy úgy tűnhessen, a bíró által favorizált peres felet favorizálja a gyermek is. ... Megtehetik. Lévén, ha bejelented a jegyzőkönyv meghamisítását, másodfokon sem hallgatják meg a hangfelvételt, hanem csak elolvassák a manipulált jegyzőkönyvet, majd felszólítanak: jelöld meg pontosan, mit változtatott meg szerinted az eljáró bíró. Jelöld meg úgy, hogy benn sem voltál a tárgyalóteremben közben, a hangfelvételt pedig nem kapod meg.

.... miközben múlnak a hónapok, szó szerinti visszaemlékezés lehetetlen, emlékezetből, hangfelvétel nélkül.

Véletlen volna? Nyilvánvaló tény: a gyermekelhelyezési, és a gyermekelhelyezés megváltoztatása perekben kizárólag a legritkább esetben rendelnek ki szakértőt, annak megállapítására, hogy melyik fél alkalmasabb a gyermek nevelésre. Mintha a bíró számára ez nem volna fontos.

Törvénymódosításra van szükség.

Hogy az ombudsman vizsgálhassa a gyermekjogok érvényesülését a bírósági- és az ügyészségi eljárásokban. Hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekei érvényesülhessenek a bírósági eljárásokban. Hogy az ügyészt ne csak közérdekből, hanem a gyermekjogok képviseletére és érvényesítésére is be lehessen vonni a polgári peres eljárásokba addig, míg a jogalkotó nem alkotja meg a családjogi bíróság intézményét. Hogy addig az alkalmatlan bírákat kiszűrhesse az ombudsman, hiszen javaslatot tehet a folyamatosan jog- és törvénysértő bírák felmentésére, illetve a bírói rendszer átreformálására. Hogy a döntésképtelen bírók oda kerüljenek, ahová valók, viszont a rátermettek érvényesülhessenek. Hogy az alkalmatlan ügyvédek elhagyják a pályát. Hogy az alkalmatlan szakértők eltűnjenek a bírósági eljárásokból.

Ha sikerül elérnünk azt, hogy az ombudsman beavatkozhasson a bírósági eljárásokba, talán a gyermekek jogai is érvényesülhetnének. Talán nem nevelne ki a mi társadalmunk olyan generációt a jövő vonatkozásában, amelyik kizárólag lelkileg megrokkant gyermekekből áll majd. ….”

A társadalom a kérdéshez fűződő érdektelenségét jól példázza, hogy közel 4 év alatt 23 aláírás keletkezett a petíción.

Hangom nem hallatszik el a jogalkotóig. És nem is fog.

Gondoltam, hogy ha Nagyasszony nem is, majd az ombudsman kimondja a végszót, kérdéseim vonatkozásában. Hááát. …. Ki is mondta. Jelesül azt: bírósági eljárásokban az ombudsman vizsgálatot nem indíthat. Ez pedig azt jelenti: a gyermekjogok elkallódnak a bíróságokon, hiszen gyermekjogi képviselőt nem rendelnek ki, ombudsman bevonása pedig nem lehetséges. Mindkét tényre törvényi felhatalmazása van az eljáró bírónak, és mentesülési jogköre az ombudsmannak.

Most viszont kifejezetten örülök annak, hogy a Hír TV Riasztás c. műsorában egy családjogi bíróból lett ügyvéd szó szerint ugyanúgy látja a helyzetet, mint akkoriban én láttam. Talán neki, a média nyilvánosságával maga mellett, talán sikerül elérni úgy a társadalom, mint a jogalkotó ingerküszöbét a kérdésben, és a megoldás keresésében.

És ebben a törekvésében, arra kérek mindenkit, közös erővel támogassuk őt!

A Hír Tv felvétele, ahol a műsorblokk közepén erről a kérdésről van szó: