Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.28

Az autizmus kialakulása nem érzelmi-akarati, de nem is nevelési kérdés

autizmus--1-.jpgBalla István a Hvg.hu számára készített interjút Őszi Tamásné autizmus szakértővel, aki, többek között az alábbiakra hívta fel a figyelmet:

„Az autizmussal élők agyműködése különleges, az agy fejlődése eltér a tipikustól, de ennek nincsenek kívülről felismerhető jegyei, azaz az autizmus nem „látszik”. Előfordulhat, hogy nagyon jók a nyelvi és intellektuális képességeik, és így gyerekkorban nem is egyértelműek, markánsak a tünetek. Az autizmus legkorábban 1,5-2 éves kor körül diagnosztizálható, de sokszor a diagnózis kitolódik az óvodás vagy iskoláskorra. Sokan pedig akár felnőtt korukban önmagukon veszik észre, hogy ez lehet a magyarázat az addigi nehézségeikre.

„Van, amikor az autizmus spektrumzavar együtt jár általános intellektuális képességzavarral is, illetve jellemző a szenzoros túlérzékenység és ingerkeresés is. Van, aki egyáltalán nem szólal meg egész életében, és vannak olyanok is, akik rendkívül magas színvonalon fejezik ki magukat. Tényleg nagyon széles a spektrum. Aki okos, és jók a nyelvi képességei, de mondjuk, nincsenek barátai, nem játszik változatos szerepjátékot a kortársaival, akkor maximum azt mondják rá, hogy kicsit furcsa gyerek, és késhet a diagnózis.”

„Ha tudjuk valakiről, hogy autizmusa van, akkor megtehetjük, hogy kevesebbet mondunk neki egyszerre, mivel a túl sok beszéd megterhelő lehet. Vagy megtehetjük, hogy nem hozunk rögtön negatív ítéletet a nem helyénvaló társas viselkedéséről. Másrészt jó, ha nem változtatunk túl hirtelen túl sok dolgot, mivel számukra nagyon fontos a kiszámítható valóság. Nekünk könnyű eligazodni a láthatatlan időben, az emberi viszonyokban, a bonyolult társas elvárások között, ám az autizmussal élőknél pont ezek a területek a legnehezebbek. Ahogy mi nem tudjuk kikapcsolni a társas megértést, automatikus helyzetfelismerést, ők bekapcsolni nem tudják.

Nagyon fontos a társas világ szabályainak egyértelművé tétele és az elvárások direkt megfogalmazása. Az egyik kulcs a mélyebb megértés. Persze, ha az óvodába bekerül egy ilyen gyerek, és az óvónők még nem láttak ilyet, sok félreértés adódhat, így a szakemberképzés az egyik kulcs a megoldáshoz.

„Az biztosan elmondható, hogy sokféle genetikai ok vezethet autizmushoz. De vannak más azonosítható kockázatok is – például az édesapa idősebb életkora, terhesség alatti fertőzések, szülés körüli oxigénhiányos állapot –, amelyek felelősek lehetnek ezért. Valószínűleg vannak környezeti okok is, ezek feltárása napjaink egyik intenzív kutatási területe. Az autizmusnak mindenképp organikus oka van, semmiképp nem érzelmi-akarati, és nem is nevelés kérdése. Minden egyes szakkönyv úgy kezdődik, hogy a szülők semmiről nem tehetnek, nem tudták volna megelőzni az autizmus kialakulását.

A teljes interjú ide kattintva elolvasható.