Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.27

A szegény családok lakhatási gondjairól

 

szinhaz.jpgAki szegény, az a legszegényebb .... Mondta József Attila, és napjainkban egyre többször láthatjuk, mennyire igaza van. Aki szegény, nem képes gyermekei megfelelő lakhatási körülményeinek biztosítására, mint ahogyan nem képes a gyermekek számára szükséges, napi szintű élelmezés biztosítására sem.

Ez a rendszer pedig a segítségnyújtást úgy képzeli el, hogy a gyermeket kiemeli a családból, és intézetben helyezi el, hogy fedél legyen a gyermek feje fölött. Igaz ugyan, hogy egy gyermek intézeti ellátása jóval többe kerül az államnak, mintha a szülőket segítené a megfelelő lakhatási körülmények kialakításában, mégis az előbbit látja egyedüli megoldásnak - miközben évről évre szűkíti a szociális háló nyújtotta valamelyes biztonságot.

Történt pedig, hogy eljött 2015, és családok tízezrei kerültek utcára, hirtelen kiugró mértékben túlterhelődött a gyermekek "védelmére" szakosodott intézményi rendszer. Még hirtelenebb módon kevés lett a nevelőszülő, toborzás kezdődött. ...

... És megteltek az erdők az otthonaikból, bankok által kiűzött családokkal. Majd, egészen felháborító módon, hatalmas csend övezte a kérdést, közel egy éven keresztül. És akkor kezdett erősödni A Város Mindenkié Csoport hangja, akik elmondták, tulajdonképpen mi is az utca valósága. Akik elmondták, hogy függetlenül attól, hogy pici gyermekről, vagy várandós kismamáról van szó, a bank és az állam érdeke jóval erősebb az egyén érdekénél. Akik elmondták, hogy bizony ez a rendszer egyetlen esetben sem nézi a gyermekek érdekeit. Főként akkor nem, ha ez a gyermek szegény.

Nekik már hisznek az emberek.

Ők voltak azok, akik elmondták: az önkormányzati bérlakásokat milyen feltételekkel adja ki az eleve rászoruló családok számára a kormányzat hivatalos szerve, akinek az illetékességi területén élő családok védelme és segítése volna az első számú feladata. Ezzel szemben mit tesznek? Végletekig lepukkant lakásokat utalnak ki a szegény családok számára, azzal a kitétellel, hogy saját erőből újítsák fel azokat. Természetesen a szerződéseikben nem szerepel az a kitétel, hogy a felújításra fordított költségek lelakhatóak volnának. ... Az önkormányzat természetesen nem gondoskodik arról sem, hogy az ily módon kiutalt lakások rezsijének fizetését megkönnyítsék a családok számára. Nem. Elmaradás esetén ők ugyanúgy kilakoltatnak, mint a bankok, de a lakhatáshoz további segítséget - minthogy kiutalnak egy használhatatlanságig lepukkant épületet, felújítási kötelezettséggel -, nem adnak.

A szegény családok pedig attól szegény családok, hogy a havi bevételük bőven elmarad a létminimum szintjétől. Adódhat ez egy megrokkanásból, egy válásból, de adódhat egy gyermekbetegségből is. E három élethelyzet ugyanis az az élethelyzet, amelyekben az állam nem segít - inkább hátráltat. 2013-ban összeállítottam és előterjesztettem a végrehajtási eljárásról szóló törvény tervezetének gyermekvédelmi szempontú módosításának ötletét, és konkrét tervezetét. Kidobták az ablakon. Bár módosításra került az ominózus törvény - kizárólag a bankok és végrehajtást kérők érdekében. Mert nem a civil módosítót, hanem a kormánytag politikus módosítóját fogadták el - amelyben nem a gyermekek védelme, hanem a banki lobbi érvényesült.

Mert a zsebek elég tágak ahhoz, hogy kiszolgálják azokat a lobbiérdekeket, amelyek hálásan meg is töltik azokat. Nem véltelen az, hogy a civil lobbi fogalmát nem ismeri a politikai elit. A civileknél sosem lesz annyi pénz, amennyivel ki lehet elégíteni a lobbistákat fogadó politikusokat. ... De eltértem a témától, forduljunk hát vissza.

Tehát ez az útja-módja annak, hogy a gyermekvédelmi szempontok nem szerepelnek a magyar jogszabályokban. Ha jól megfigyeljük, még a gyermekvédelmi tárgyú törvényekben sem találhatunk - mindössze csak nyomokban a gyermekek védelmét valóban szolgáló rendelkezéseket. Hiszen, ha jogalkotás folyamatában első számú szempont volna a gyermekek védelme, akkor nem fordulhatna elő az, hogy Magyarországon gyermekek tízezrei maradhatnak bejelentett lakcím nélkül. Őket, napjainkban már nem bújtatott gyermekeknek, hanem lakcím nélküli gyermekeknek hívják.

A hivatalos lakcím hiánya pedig azt eredményezi, hogy a gyermek és családja az elve csak részleges segítséget nyújtó önkormányzatot képtelen elérni. Pusztán azért, mert lakcím hiányában nincs illetékességi terület kijelölése - sem önkormányzati, sem egészségügyi, sem pedig oktatási területen. Ergo: ezen gyermekek ellátása az állam által nem biztosított. Egyébként is: az Alkotmány eltörlését követően a jelen Alaptörvény már nem tartalmazza az állam ezen kötelezettségét. Ellenben a szülőkét igen. Még abban az esetben is, ha maga az állam lehetetleníti el e feladatuk teljesítését. ...

Tulajdonképpen joggal jelenthetjük ki: a szegény családok, és ezen belül a szegény gyermekek védelmét kizárólag a civilek, és a civil szervezetek látják el Magyarországon, mert az állam, néma csöndben, a háttérben kivonult a gyermekek szociális védelmének biztosításából. Nem véletlenül vegzálják napjainkban a civileket, akik mindezt ki is merik mondani. ...

A Város Mindenkié Csoport most két olyan családra hívta fel a figyelmet, akiknek lakhatása veszélybe került, és amely családok szociális létbizonytalansága gyermekeket is érint.

Az első történet egy nagymamáé, aki beteg unokája lakhatási körülményeit szeretné biztosítani, de anyagi lehetőségeik ezt majdhogynem lehetetlenné teszik. Mindössze azért, mert minden főbérlő elkéri azt a bizonyos 2 havi kauciót (amelyet, mint tudjuk, a legtöbb esetben csak pert követően hajlandóak visszaadni, kiköltözéskor, önként nem. Ráadásul, azért, mert használják az albérlők kauciónak nevezett pénzét, ezért pénzhasználati díjat nem kötelesek fizetni a kaució visszaadásakor. De ez majd egy másik témám lesz). A kis család, bár a havi bérleti díjat még meg tudná fizetni, a kauciót azonban letenni nem tudja, ha a napi létfenntartásukat és a gyermek gyógyszerezését is biztosítani szeretné. Náluk tehát a létkérdés: élsz, vagy laksz? ... (Történetük és a segítségnyújtás módja itt olvasható.)

A másik megtörtént eset egy édesapáé, aki válását követően két gyermekét neveli egyedül. Az apa önkormányzati bérlakásának bérleti joga lejárt. És, bár kérte az önkormányzattól, méltányosságból a lakás bérletének meghosszabbítását, az önkormányzat ezt megtagadta. És hogy ezt hogyan tette meg?

Az apuka így fogalmazta meg: 

"Levelemre a polgármester úr postafordultával válaszolt is. Meglehetős cinizmussal leírta, hogy van még másfél hónap a szerződés lejártáig, és a nyár a legmegfelelőbb az új lakás felkutatásához, valamint megosztotta azon gondolatát, hogy a helyzetem július után sem fog szerinte változni, így most sem kisebb a lakás megtalálásának esélye, mint később lesz. Látható, hogy a polgármester úr fel sem tudja fogni, hogy a méltányossági kérelmem teljesítése nekem egyéves túlélést jelentene, amíg együtt lehetek a gyerekekkel.

Természetesen az önkormányzati lakás igénylésére vonatkozó tájékoztatást nem adta meg, azt írta, hogy tájékoztatni fog, majd ugyanabban a mondatban (nekem úgy tűnt) ismét cinikusan sok sikert kívánt egy alkalmas lakás felkutatásához!"

Az apuka az AVM Csoport honlapján ír erről.

Láthatjuk tehát, hogyan oldják meg a szegény, gyermekes családok lakhatási gondjait az erre elméletileg hivatott, területileg illetékes önkormányzatok. Hogy eljárásaikban milyen mértékben érvényesül a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Hogy ugyanez a szempont hogyan érvényesül magában a vonatkozó törvényekben.

Hiszen, mindkét esetből fényesen látható: amennyiben a lakhatást nem sikerül a családnak megoldania, kiemelik tőlük gyermekeiket. Mert nem elég, hogy veri őket az élet. Veri őket a rendszer is. Hiszen a tartásdíj állam általi megelőlegezésének összege 14 250 Ft. Ha törik, ha szakad - a gyermek szükségleteit figyelmen kívül hagyva. Pusztán azért, mert az állam nem vállal többet a másik szülő helyett. És valljuk be őszintén: saját maga helyett sem.

Közben ne felejtsük el: azok az emberek, akik erről az összegről döntöttek, havonta több, mint félmillió forintot keresnek. ...

Igen. Ki kell mondjam: aki azt állítja, hogy Magyarország gyermekközpontú ország, családbarát kormányzással, ahol érvényesülhetnek a gyermekek jogai, és ahol figyelembe veszik a gyermekek mindenek felett álló érdekét, nos, hááááát .... Az, kérem, hazudik.

A két családnak való segítségnyújtás módja a fent megadott linkeken megtalálható.