Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.30

Csalás - csapda - erőszak

depresszio.jpgA megadott internetes írásban devizahiteles csalásról lehet olvasni - a kamatteher eltérő jellegének eltakarása által a forintos és devizás hitelek esetében.

Ez volt eredetileg a helyzet, vagy első lépésben. Ezt a kamatkülönbség magyarázatot ne felejtsük el, mert fontos, szemléletes! A dolog természetére világít rá.

Más kérdés, hogy nekem 11% volt az € hitel 2009-ben, egyáltalán nem érzem, hogy itt valami alacsony kamatról lett volna szó (Ft-hitelt egyszerűen nem adtak). De egy 4-5 évvel korábbi korszakra talán jellemző lehetett, ami olvasható a hivatkozott írásban a kamatok közti különbségről. A családomban a többi négy, közte CHF-es hitelekre sem volt alternatíva.

Egyfajta tematizálásként élem meg a bármilyen kamatmagyarázatot, amikor a fogyasztó ügyfél választásáról esik szó, amely választásban őt megtévesztették a bankok. Lehet hogy volt ilyen, de számunkra a 2000 évek második felében választás egyetlen egy esetben sem volt felkínálva. Nem értettem mi a devizahitel, de egyszerűbbnek láttam a sima hagyományos Ft-hitelt. Erre az volt a válasz, hogy olyan nincs, keressek ha úgy tetszik másutt. Ez a modern világ, a devizahitel a jövő megoldása! - Ezt több alkalommal magyarázták nekem autóvásárlásnál és jelzálogos hitelnél más-más bankoknál egyformán.

Azonban ide kívánkozik a megemlítése annak, hogy 2014-ben átforgatták a dolgot a kölcsöntőke uzsorába. Talán főleg a devizakamatok nullához tartása késztette a bankokat a találékonyságra. Az árfolyamindexálás nagyságrendileg többet vesz el a fogyasztótól mint a kamat-játék.

Ami csalásnak mondható a Ft és deviza kamatokhoz kötődően, az feltételezi a megtévesztett ügyfél gyanútlan rossz választását (azt a hiedelmet, hogy ő választhat, és átláthatja a helyzetet - és akkor jön a rövidtávú kamatelőny) - tehát az ügyfél megtévesztett választását.

Azonban ha a devizahitel ügylet társadalmi szélességét tekintem, akkor itt nem csalásról van szó, és ez igen fontos. Nem tudom, hogy felében vagy kétharmadában vagy csak harmadában, de kifejezetten hatalmi erőfölénnyel való visszaélésről, erőszakról volt szó!!! A választás látszatát is kizárva!

Nem csalásról, hanem erőszakról!

Nem tudom hány ügyvédhez tudom elküldeni meglátásaimat, lassan leszoktam a röpiratok készítéséről. Elfárad az ember röpke évtized alatt.

De már ideje lenne világosan, egyértelműen és a valósághoz közel állóan fogalmazni!

Nagyon inspiráló volt Ravasz László riportja, abban a fölényes tájékozottság és magyarázat a dolgok mibenlétére.

Nem ártana nekünk is mindig úgy beszélni a részletekről, hogy mindig utalunk a teljesebb összefüggésekre. A devizahitel történetet régen nem lehet csalás kategóriában kimerítően leírni. Itt erőszakról van szó. Például az igazságszolgáltatás elvonását nem nevezném csalásnak, hanem sokkal inkább erőszaknak. Az árfolyamindexálás bevezetését is. ERŐSZAK, a választás látszatának az egyre nyersebb kizárásával. Ha tudtok rá jobb szót, akkor írjátok meg. Nem csalás, bár van benne megtévesztés. De nem az a megtévesztés van benne, amit a jogszabályokból ki lehet mazsolázni. A hatalmi erőfölénnyel való visszaélés nem definiálható csupán csalásnak.

Mert a csalásból, ha felismered, ki tudsz lépni például. De a kormány tett ígéretet, hogy az igazságszolgáltatást a bankokkal szemben felfüggeszti - hatalmi erővel. A hatalom is becsaphat, de amikor erőt használ, az már nem csalás, nem megtévesztés, nem tévedésben tartás pusztán.

A múltkor a csalás és csapda fogalmi különbségét elemeztem. Csapdának tekintve a csalási célra kialakított struktúrát, amiből nehezebb kilépni. A csapda állítást súlyosabb visszaélésnek érzem, mint a csalást.

És itt van harmadikként a hatalmi erőfölény alkalmazása a védekezésképtelennel szemben. Gazdasági erőfölénnyel a banki szolgáltatói szerepkör mögé bújtatott rablásként, amit az állam nem szankcionál.

Továbbá az állam nem a fogyasztónak, az állampolgárnak ad garanciát arra, hogy a törvényes kereteket fenntartja, hanem a törvénysértőnek arra, hogy az igazságszolgáltatás kezét meg fogja kötni!!!?!?!?!? - a 2015-ös EBRD megállapodás.

Erről beszélve már nem használható szerintem a csalás szó, az nem adja vissza az események, a viszonyok tartalmát. Itt az erőszakról kell beszélni (amely módszerként fenntart, üzemeltet csapdákat, a csalásból mint a választás látszatát megteremtő ügyeskedésből rendszert építve).

Vagy nem?