Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.08.27

Nem nyaral a magyar, és már horgászni sem megy ...

a-nagy-ho-ho-.....jpgA családok nagy részének nem jut pénz nyaralásra. Tiszta sor - ennyi havi jövedelemből, amit a valódi átlagjövedelem jelent, nem is lehet. Tavaly még, ezt helyettesítve, kipakoltak a családok a tópartra, és nyugodt, horgászos-bográcsos hétvégét tartottak. Együtt. Igen ám, de jött Állam Bácsi ..

A leírás, bár utópiának tűnhet, mégsem az. Kis Mese következik.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy ország, melynek Áldott Királya sokat markolt, sokat fogott, az udvaroncai nagy-nagy örömére, akik az Áldott Király törekvését segítvén zsíros udvari pozíciókba emelkedtek. A királyi udvar szépen gyarapodott, hangzatos tisztségekkel (földekkel és birtokokkal) ellátott Udvari Bolondok sokasága előtt hajbókolt a nép. A Királyi Harsona minden nap minden órájában zengte Áldott Király áldott tetteit, gondolatait, valamint beszámolt arról is, hogy a Népnek bizony hálásnak kell lennie azért is, hogy Áldott királynak ma reggel nem volt szorulása. Mert akkor Áldott Király nem vonta össze a szemöldökét. ...

A Királyi Harsonának egyébként más feladata is volt, azon túlmenően, hogy zengte a bátor és hős Király dicső tetteit, amelyekkel az megvédte Népét, megvédte a szomszédos királyságokat, megvédte az egész Világot. Nemcsak Kerekerdő közepét. A Királyi Harsona fő feladata ugyanis nem ez volt, hanem az: ha a Királyi Kincstár terjeszkedni akart, akkor a Királyi Harsona, a terjeszkedés megkezdése előtt felhívta a Nép figyelmét arra, mennyi hasznot fog hozni a Népnek, ha a nyakára engedi a Királyi Kincstárat, és most csak ezt, vagy csak azt a dézsmát fizeti be oda. Mert nem kell egyszerre, dehogyis! Áldott Király Nagy Szíve ezt a megpróbáltatást már nem bírná el. Hiszen Áldott Király csak a Népéért él, és lélegzik.

Így történt az is, hogy a Szegény Ember a Királyi Harsonából értesült arról: a Kerekerdő szélén lévő tó mától nem biztos, hogy tó, hanem lehet éppen halgazdálkodási terület is. A Királyi Harsona ugyanis elmagyarázta neki, hogy a tó melletti pihenésért nem kell neki dézsmát fizetnie, hiszen a tó a Népé, Áldott Király azt nem akarja elvenni a Néptől. Dézsmát pedig csak a halgazdálkodási területért kell fizetni.

Szegény Ember ebből csak annyit értett meg, amit nagy csinnadrattával harangoztak be: a tó melletti pihenésért nem kell dézsmát fizetnie. És ez pont kapóra jött neki.

Mert Szegény Embernek volt egy Házsártos Asszonykája, és volt három gyermeke is. Házsártos Asszonyka, a nagy Napsütés közepén azt találta mondani Szegény Embernek: Áldott Királyunk adott nekünk Szabad Napokat, hogy pihenhessünk, hát pihenjünk!

Szegény Ember ógott-mógott, hogy hát Szezon van, meg hajtani kell, hogy mindenünk meglegyen, meg hát az urak kiváltsága a pihenés, mi nem erre születtünk. .... De Házsártos Asszonyka hajthatatlan maradt. Meg a legkisebb gyermek is hazaért már a Nagy Szerencsepróbálásból, egy lány kezével és a hozzá tartozó Fele Királysággal, egy másik Nagy Királyságból. Ezt meg kell ünnepelni valahol.

Szegény Ember végül beadta a derekát. Elkezdett lehetőségeket keresni. Tudta ő jól, hogy az éves napszámja nem volna elég arra, hogy egy egész hétre kivonja magát a zsellér-létből, mert hiába mondta meg neki a Királyi Harsona, hogy neki bizony van vagyona, és teli van az éléskamrája is, amikor az árva pulikutyáján kívül semmi sincs a portán, rádásul nem látja otthon az éléskamrát sem. Pedig neki van olyanja. Mert megmondta a Királyi Harsona.

És akkor felcsillant a Nagy Ötlet: Kerekerdő szélén van egy szép, kék vízű tó, menjünk oda. Ott mindenki elfér, még barátokat is hívhatunk.

Úgy is lett.

A kis család kipakolt a tóparton, Szegény Ember, míg Házsártos Asszonykája bográcsban készítette az elemózsiát, belógatta a házi készítésű botját a tó tiszta vizébe, és várta a kapást, hogy ünnepi fogást készíthessenek: paprikás krumpli mellé sült halat is. No, nem számított ő igazán nagy fogásra, mert tudta jól: ebben a tóban csak 10 cm-es, vagy az alatti halak vannak, de sütve az is nagyon jó.

Vidáman cseverésztek, a legkisebb fiú beszámolt külhoni kalandjairól, amikor megérkezett A Tavak Őrzője, és összevonta szemöldökét: Nocsak-nocsak. .... Horgászgatunk? Horgászgatunk? ...

Szegény Ember barátságosan invitálta meg a Tavak Őrzőjét egy kupica pálinkára, és éppen kifejteni igyekezett, hogy tulajdonképpen csak lóg ott a bot, mert halat nem sikerül fogni, de azért ők jól érzik ott magukat. Mire a Tavak Őrzője megkérdezte: Osztán van-é Kelmednek igazolása a Kincstártól arról, hogy itt lógathat?

Szegény Ember visszakérdezett: Milyen igazolás?

- Hát az a Pöcsétes Papír, ami kimondja, hogy Kelmed itt lógathat, mert befizette érte a dézsmát.

- De hát a Királyi Harsona azt mondta, hogy a tóért nem kell dézsmát fizetni! ....

- Látszik, hogy Kelmed nem olvassa el rendesen a Királyi Harsonát. No, ha ezt Áldott Király megtudja! Lesz nemulass!

- De hát hallottam is, amikor kidobolták! - mondta egyre jobban nekikeseredve Szegény Ember.

- No, lássa-e kelmed. Ezért kell olvasni is a Királyi Harsonát, hogy ne csak azt tudja, ami kidoboltaték. A kidobolás után ugyanis a Királyi Harsona, kevesebb csinnadrattával kihirdette azt is a nép előtt: azok a tavak, amelyekben van hal, de azok is, amikben majd, valamikor lehetnek halak, bizony, hogy halgazdálkodási területnek minősülnek, melynek használatáért a királyi dézsma kötelező jelleggel megfizetendő. Kelmed szerint van-é ebben a tóban hal?

- Van hát, csak én még máma nem fogtam egyet sem.

- No. Ha van benne hal, akkor ez nem is tó, hanem hal-gaz-dál-ko-dási te-rü-let.

- Hát nem lássa Kelmed, hogy ez egy tó?

- A Királyi Harsona megmondta, hogy az a tó nem tó, amelyikben van hal. Az már halgazdálkodási terület. A Népnek ezt tudomásul kell venni, nincs apelláta. Ha nem fizette ki előre a dézsmát, akkor utólag a dézsma százszorosát kell lerónia a Királyi Kincstár felé, mert azt nem károsíthatja meg senki.

- De Ténsuram! Nekem nincs annyim!

- No, sebaj. Akkor 110 botütés, amely a Tömlöc udvarán végrehajtatik. ...

A Tavak őrzője, dolga végeztével elégedetten távozott.

Miközben Csendőrök vasba verve kísérték a Tömlöc felé, a Szegény Ember nem értette, hogyan lehet egy tó nem tó. Csak azért, mert van benne hal. Hiszen, ha egy tóban nincs hal, az pocsolya, nem tó. A tó attól tó, hogy van benne hal, de a Királyi Harsona szerint a tó nem tó akkor, ha van benne hal. ....

Záporoztak a botütések, de még így sem fért a fejébe az, ami a Királyi Harsona szerint teljesen egyértelmű. ...

Tanulság?

A jog nyelvén fogalmazva: a törvény nem ismerete nem ment a felelősség alól. Köznapi értelemben: sose kérdezd, miért fizetsz, csak fizess, mert ma már csak a levegővétel van ingyen. Most még. ....

Miközben döntsd el: fizetsz-e azért, hogy kedvenc időtöltésednek élj, de akkor esetleg nem marad pénzed arra, hogy kedvenc időtöltésednek élj, vagy nem fizetsz azért, hogy kedvenc időtöltésednek élj, hanem otthon maradsz, és Házsártos Asszonykával nézegetitek egymást, elmélkedve a régi, szép időkről, amikor még kedvenc időtöltéseteknek élhettetek, és együtt lehetett a család, kimozdulva a megszokott robotból. ....

Hiszen kimehetsz most is a tó mellé, pihenni. Ha nem horgászol állami jegy nélkül. És a tó gazdája nem zavar el onnan, mondván, hogy foglalod a helyet azoktól, akik megfizették az állami jegyet. ...

Vagy: ha a tó gazdájának is megfizeted a Sétálójegyet - az állami jegy helyett. Családtagonként. És a kutyára is. Hiszen ez a fajta dézsma egyre népszerűbb a tó tulajdonosainak körében. ... És, egy családra számítottan, tulajdonképpen ugyanannyiba kerül, mint a központi hatalomnak befizetendő sarc.

Csak nem kell még vizsgázni is érte. Ami annak előny, akinek nincs internetje. Merthogy a vizsgát ott kell letenni. Időre. Annak is, aki nem ért a számítógépek kezeléséhez.

Mert most róluk írtam.

...

És a NÉBIH rendelet, ami alapján e Kis Mese kikerekedett:

"Az érvényben lévő jogszabályok alapján hazánkban horgászati tevékenységet kizárólag állami horgászjegy birtokában lehet folytatni. Ennek hiányában az illegális horgászat halvédelmi bírság kiszabását és a horgászjegyváltástól történő eltiltást vonja maga után.

Magyarországon minden olyan vízterület, amely nem halastó, azonban a hal életfeltételei benne biztosítottak, halgazdálkodási vízterületnek minősül.

A NÉBIH felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségek betartása alól a magántulajdonban lévő horgásztavak sem mentesülnek! A rájuk alkalmazandó szabályozás a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekével azonos."